Koperniczky Ferenc 1908-1905

Életrajz

"Zebegényben, Hont megyében született 1851. febr. 17-én. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte pazmanitaként és ott szerzett doktori címet. 1874. júl. 26-án történő pappászentelése után káplán lesz Stomfán, 1878- ban Érsekújvárott, 1879-ben adminisztrátor Ürményben és egyúttal az esztergomi Szent Anna beneficiátusa. 1880-ban Esztergomban az érseki lyceumban tanári kinevezést kap. 1882-ben levéltáros és szertartó. 1883-ban Nagyölveden tevékenykedik mint plébános. 1901-ben előbb helyettes, majd kerületi esperes. Az esztergomi főkáptalanban mesterkanonokságot nyer 1908. nov. 14-én, amelyről azonban 1915. nov. 15-én lemond, amikor a pozsonyi társaskáptalan prépostja lesz Komlóssy Ferenc helyett. 1910-től az esztergomi szeminárium rektora és a teológiai stúdiumok prodirektora. Pápai prelátusi címmel tüntették ki. Szülőföldje iránt mindig nagy szeretettel viseltetett. Mivel Zebegény Nagymaros filiája volt, gyűjtést indított azzal a céllal, hogy Zebegényben templom épüljön. Saját pénzén fizette Buzna János plébános festőművészt, aki nyugdíjasként minden ünnep- és vasárnap alkalmával misét mondott a zebegényi híveknek. Majd 15 változatú Rieger-orgonát csináltatott a templomban. Az esztergomiak kedvelték buzgósága miatt, hiszen minden októberi és májusi litánián jelen volt. A hívek épültek nagy áhítattal mondott szentmiséin. Egy időben a Magyar Sión munkatársaként dolgozott. Pozsonyban hunyt el 1941. márc. 22-én, életének 90., pappászentelésének 67. évében. Kívánságához híven, Zebegényben temették el. Munkái: 1. Szentbeszéd, Szent Adalbert püspök és vértanú ünnepére. Esztergom, 1894. 2. Hat nap Lourdesban. Bp. 1895." (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)