Lippay Lajos 1946-1949

j.b.l. Gelléri B. Marianne | 1948.
Jelzet nehezen olvasható
Életrajz
"Esztergom megyében, Magyarszőgyénben született 1897. szept. 27-én. Teológiai tanulmányait Esztergomban a szeminárium növendékeként végezte el. 1923. júl. 29-én pappászentelték és ezután folytatta teológiai stúdiumait Rómában. 1925-ben káplánként tevékenykedik Balassagyarmaton, a következő évben pedig Budapestre kerül hittanári beosztásban a Sophianum Intézetbe. 1928-tól a Szent Imre Kollégium prefektusi tisztjét tölti be. 1930-ban a Szent Családról nevezett zarándokház vicerektora Jeruzsálemben. Innen két év múlva visszatér és Esztergomban a Hittudományi Főiskola tanárává és a szeminárium prefektusává nevezik ki. 1939-ben főegyházmegyei cenzor. 1941-től haláláig Balassagyarmaton plébánosként tevékenykedik. 1944-től a főegyházmegye nógrádi részének érseki biztosa. 1945-ben az érsekvadkerti kerületnek esperese és tanfelügyelője lesz. A főszékesegyházi káptalanban 1946. máj. 4-én mesterkanonoki stallumot kap. Kanonoki kinevezése után felmentik a rezideálási kötelezettség alól, hogy balassagyarmati plébániáját el tudja látni. A Szent István Akadémia tagja volt. 1934-ben szerkesztette a Magyar Sión c. lapot. 1937-től kezdve Just Bélával és Nyisztor Zoltánnal együtt szerkesztették a Magyar Katholikus Írók évkönyvét. Munkatársként dolgozott a Katolikus Lexikon írói közösségében. Cikkei a Korunk Szavában és a Katholikus Szemlében jelentek meg. Balassagyarmaton halt meg 1949. márc. 8-án. életének 52., papságának 26. évében. Temetése e városban történt." (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)