Schwarz Eggenhofer Artur 1951-1969

jelezve balra lent: Huba Ferenc 1964
Heil Huba Ferenc művészeti tanulmányait a Magyar Képzômûvészeti Fôiskolán végezte. 1937–72 között Esztergomban élt és középiskolai rajztanárként mûködött. 1954–58 között rendszeres szereplôje volt a megyei tárlatoknak. 1955-ben szerepelt az „Esztergomi és Esztergom Vidéki Festôk és Szobrászok Kiállításán”, 1970-ben pedig „A Komárom Megyei Képzômûvészet 25 éve”
címû tárlaton. Felhasznált irodalom: Dorogi Lexikon. Szerk.: Solymár Judit–Kovács Lajos, Dorog, 2000
2024. Állapotleírás (Szakács Márton): A hordozó, festékréteg jó megtartású. A lakkozás helyenként megfolyt, foltos. Az esztétikai megjelenést csak kis mértékben zavarja. Keret: kopott, apróbb esztétikai hibákkal. Jó megtartású.
Életrajz
"Bécsben született 1890. jan. 21-én. Teológiai tanulmányait a Pazmaneum növendékeként végezte a bécsi egyetemen és itt szentelték pappá. Később matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1912. jíil. 14-i felszentelése után kápláni kinevezést kap Dorogra, a következő évben Esztergom-Vízi városba. 1917-ben a nagyszombati gimnázium tanárának nevezik ki és itt marad 1919-ig. Hosszú éveket tölt Budapesten 1919-től 1947-ig, mint a Rákócziánum tanára. 1947-től kórházlelkészként tevékenykedik. 1949-ben a budapesti Központi Szeminárium gondnoka. Az esztergomi székeskáptalanban 1951. márc. 18-án mesterkanonoki kinevezést kap. 1957-ben esztergomi érseki helynöki tisztet tölt be. 1958. szept. 4-től dr. Endrey Mihály speciális delegátus lemondásától 1959. jún. 6-ig önállóan kormányozza a főegyházmegyét érseki helynökként, amikor is XXIII. János pápa esztergomi apostoli kormányzónak nevezte ki. Később, 1962. júl. 13-án aranymiséje alkalmából a pápa lila pileolus viselésének jogával tüntette ki. 1968-ban az előírásoknak megfelelően 75 éves korára való tekintettel apostoli kormányzóságáról lemond, amelyet a szentszék 1969. jan. 23-án publikált. 1969-ben Székesfehérvárra utazott a húsvéti ünnepekre és ott kórházban szívinfarktusban halt meg ápr. 16-án, életének 80., papságának 57. esztendejében. Kívánsága szerint az esztergomi szentgyörgymezei temetőben helyezték nyugalomra. " (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)