Kovács Tibor 1969-2015

Életrajz

"Rákospalotán született 1928. nov. 3-án. Teológiai ismereteit Esztergomban sajátította el a Hittudományi Főiskolán. Szentelése 1952. jón. 7-én történt Esztergomban. Kölcsön adva a veszprémi egyházmegye szolgálatára kápláni tisztséget tölt be Dióskálon, 1953-tól Várpalotán, 1955-ben Keszthelyen. 1956-ban Veszprémben hittanári kinevezést kap és egyúttal adminisztrátori teendőket lát el Ajkán. 1957-ben a veszprémi püspöki aulában titkár. 1960-ban visszatérve a főegyházmegyébe, Esztergomban titkár, 1963-tól megbízott irodaigazgató, 1964-től az érseki székház gondnoka, majd 1971-ben a Keresztény Múzeum prefektusa. 1962-ben főegyházmegyei tanácsosi címet kap. 1969-ben tb. kanonok és a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett esztergommezei apáti címmel tüntetik ki. Apáti címéről 1979-ben lemond. Ugyanezen évben az aulában főtitkár lesz. Az esztergomi főkáptalanban 1971. aug. 12-én mesterkanonok és fokozatos előléptetés útján 1979-ben szenttamáshegyi prépost, 1984-ben őrkanonok a Boldog özsébről nevezett stallumban és ugyanezen esztendőben éneklőkanonok a Szent Adalbertról nevezett stallumban. Esztergomi főszékesegyházi plébánosi dispozícióját 1974-ben kapja meg. Az egyház és az állam közötti jóviszony fenntartásáért különös gonddal munkálkodik. Erről tesz tanúbizonyságot az Országos Béketanács Katolikus Bizottságában való részvétele, továbbá az esztergomi Városi Tanács-i (1962), majd 1967-től Komárom megyei tanácsának tagsága. 2007. augusztus 1-jén vonult nyugállományba. életének 88, áldozópapságának 64. évében, 2015. december 23-án az örökkévalóságba költözött. Temetése - kívánságának megfelelően, az esztergom-szentgyörgymezői temetőben történt. (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985; Magyar Kurir)