Keglevich Zsigmond 1760-1805

2024. Állapotleírás (Szakács Márton): A hordozó jó megtartású. A festékréteg jó megtartású, korábbi beavatkozás nyomai figyelhetők meg. A retusok színe mára eltér az eredeti színtől, tisztítás, feltárás időszerű. Keret: kopott, kisebb hiányok figyelhetők meg.
Életrajz
"Született 1732 május 4-én; atyja József, tornai főispán és koronaőr, anyja Tavonath Teréz. 1749-ben felvétetvén az esztergomi egyházmegye növendékei közé, a bölcsészetet a nagyszombati generalis papnevelőben elvégzi, s mint ennek tudora megy Rómába, ahol 1752 — 1755-ig a Collegium- germanico-hungaricumban a theologiát hallgatja, s ebből is tudorrá avattatja magát. Az intézetben minden tekintetben úgy viselte magát, hogy mint a kollégiumi feljegyzésekben olvassuk »omnibus esset admirationi.« A Gondviselés kiváló tehetséggel áldotta meg. Az egyházjogból két disputácziót is tartott, amelyeknek egyikét XIV. Benedek pápának ajánlotta. Visszatérvén Magyarországba, 1759-ben pozsonyi, 1760 ápril 19-én pedig esztergomi kanonokká neveztetik ki. Ekkor azonban már bírta a rátóthi prépostságot is, amelyet egészen 1777-ig élvezett. A káptalanban 1762 május 3-án szentistváni préposttá, s 1776 ápril 30-án nagypréposttá lépett elő, már mint makári czimzetes püspök. Meghalt Nagyszombatban 1805 deczember 19-én. Végrendeletében 4500 frtnyi alapítványt tett egy növendékpap ellátására. A nagyszombati Orsolyák zárdájára 1000 frtot, a sz. Istvánról nevezett papnevelőre 500 frtot, az elaggott papok intézetére ugyanennyit, az esztergomi székesegyház építésére 200 frtot, a káptalanra 3000, a kiskőrösi harangokra 1800, a letkési templomra 1000, a valkóczira 300, a gyerkire 1500, a németapátira 500, a zsemlérire 1000, ugyanennyit- az epölyire, a tonaira, a nagy- és kislehotaira, s a nagylehotai káplán eltartására szintén 1000 frtot hagyományozott. Hagyatékának többi részét pedig megosztotta a káptalani birtokokon lévő templomok és a tornai, kistapolcsányi és szolczáni kórházak közt. Művei: 1. S. S. D. N. Benedicto XIV. Theses ex dissertatione canonica de celebratione Missarum, quas in Collegio Germanico et Hungarico publice deiendendas proposuit. Romae, 1755. — 2. Sermo . . . habitus Tyrnaviae die Il-da Julii 1776. Tyrnaviae. — 3. Sermo die XV. octobris Anni 1717 dum Mariae Theresiae — munificentia' Insigne Capitulare — reciperet Metropolitanum Capitulum Ecclesiae Strigoniensis. Tyrnaviae. Ugyanez németül is. — 4. Tractatus de Incarnatione. Actibus humanis. Romae, czimü kézirata pedig a főegyházmegyei könyvtárban őriztetik." idézet: Kollányi Ferenc Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, 1900.