Fuchs Ferenc 1784-1807

Életrajz

"Született Pahrendorf községben Mosonmegyében 1744 augusztus 24-én. Középiskoláit a pannonhalmi monostorban, a bölcsészetet Nagyszombatban, a theologiát pedig a budai Széchenyi-papnevelőben végezte. Miután 1768-ban felszenteltetett, egyházi elöljárósága Esztergom sz. kir. városba rendelte segédlelkésznek. 1769-ben Betlérre megy nevelőnek a gróf Andrássyak házába, s innen szerzi meg magának 1770 junius 15-én a hittudományokból a tudori rangot. 1773-ban elnyeri a szomori plébánia-javadalmat, azonban még ugyanebben az évben megválik plébániájától s a budai akadémián a bölcsészet tanára lesz. Később azonban ismét elfoglalja javadalmát s csak 1779-ben mond le erről véglegesen, midőn az újonnan kinevezett érseki helynök mellé megy titkárnak. 1781 -ben érseki titkárrá, 1783-ban pozsonyi, majd 1784 május 7-én esztergomi kanonokká neveztetik ki. Alig három éven át volt tagja a káptalannak, midőn 1787 augusztus 21-én a király őt a nyitrai püspöki székre emelte. Rómából 1788 márczius 14-én megérkezvén a megerősítés, ápril 13-án Batthyáni prímás által Pozsonyban felszenteltetett, 20-án pedig ünnepélyesen elfoglalta püspöki székét. Mint főpásztornak, vezérelve volt semmit sem kicsinyelni, semmit el nem mulasztani, amivel Isten dicsőségét és híveinek lelki üdvét előmozdíthatta. Amint egyházmegyéje kormányzását átvette, hozzáfogott a széküresedés esetén szinte természetszerűleg felmerült hiányok pótlásához, és midőn bejárta megyéjét, hogy a több éven keresztül ki nem szolgáltatott bérmálás szentségét hívei közt kioszsza, nem elégedett meg az egyes templomok, plébániák meglátogatásával, hanem fürkésző szemmel nézett a hívek lelki és testi jólétét előmozdító eszközök után is. Az egyházi fegyelem megőrzéséről és fentartásáról az egyházmegyei statútumok megállapításában gondoskodott, s kiváló előszeretettel és figyelemmel kisérte papjai nevelésének ügyét. Püspöksége jövedelmeit okos befektetésekkel és rendszeres gazdálkodással iparkodott növelni, hogy annál többet fordíthasson jótékony czélokra. Lakácsin, Driethoman, Széplakon, Voloszka-Bélán, Laázon, Bodoghon, Mitticzen, Darásson, ahová temetkezni is szándékozott, új templomokat emeltetett. Ardaniczon, Morva-Lieszkón, Negyeden, Mocsonokon, Radosnán és Krakován pedig iskolákat, szegényházakat s kórházakat létesített. Különféle egyházi ruhákat és szereket adományozott a páhrendorfi, szomori, darássi, laázi, szulyovai, morva-lieszkói, zajugróczi, voloszka-bélai templomoknak; káptalanának egy házat ajándékozott, a kegyesrendiek nyitrai és trencséni templomaiban misealapitványokat tett, alapitványilag gondoskodott 12 szegény tanulónak a nyitrai gimnáziumban való neveltetéséről, úgyszintén a nagyszombati Orsolyák zárdájában négy szegény és nemes származású leánynövendék ellátásáról. Hogy pedig a rósz irányú irodalmi termékek hatását ellensúlyozza és híveinek erkölcsi nevelését így is előmozdítsa, 40 különféle vallásos tárgyú könyvet nyomatott ki vagy 70,000 példányban s azokat olvasmány gyanánt szétosztotta nemcsak egyházmegyéje területén, hanem úgyszólván az egész országban. 1803-ban az ő kérésére díszítette fel a király a nyitrai káptalan tagjait a máig viselt nyolcz ágú csillag jelvényével. Midőn az egri püspökség érseki méltóságra emeltetett, a király figyelme Nyitra kitűnő püspökére esett s az új méltóságra őt nevezte ki 1804-ben. Az érsekséget ugyan csak két évig kormányozta, de működésével, alkotásaival nevét itt is örökre felejthetlenné tette. Daczára megfogyatkozott testi erejének, rövid idő alatt meglátogatta egyházmegyéjének úgyszólván összes plébániáit. Felépittette Sajó-Szent-Péteren a templomot, székes- egyházának egy drágakövekkel ékesített keresztet s több ezret érő egyházi ruhákat ajándékozott. Egerben alapítványt tett két tanítónő alkalmazására, az egri irgalmasok kórházában négy beteg ápolására, az egri kórházra 7000 forintot, egy szegényház létesítésére 6000 forintot áldoz. 2000 forintot juttat az elaggott papok intézetének, ugyanannyit a papnevelőnek és 100—100 forintot az egri, miskolczi, nyirbátori, gyöngyösi, jászberényi kolostoroknak. Meghalt 1807 junius 27-én s eltemethetett az egri székesegyház sírboltjában. Végrendeletében összes hagyatékát a szegények, a szűkölködő plébánosok és tanítók közt osztotta szét. Az itt felsorolt munkákat részint maga irta, részint pedig kiadta: 1. Adplausis Serenissimo Regni Hungáriáé Palatino-concinnatus. Agriae, 1843. — 2. Institutiones Episcopalis Seminarii Nitriensis. Tyrnaviae, 1804. — 3. Compendium Institutionis pastoralis pro initiantibus in Cura animarum Cooperatoribus. Tyrnaviae, 1804. — 4. Memoriale vitae sacerdotalis. Posonii, 1804. — 5. Visitationalia statuta generalia. Tyrnaviae, 1804. — 6. Ars longevae vitae per medicam corporis et animae curam. Posonii, 1804. — 7. Moralis philosophiae christianae de virtutibus et vitiis tractatus. Tyrnaviae, 1805. — 8. Littera encyclica de dato 1. Maji. Agriae, 1805. — 9. Littera encyclica de dato 23 Novembris. Agriae, 1805. — 10. Legum decimalium regni Hungáriáé discussio. Agriae, 1807. — 11. Encyclica ad DD. Vice-Archidiaconos 1805. s. 1. — 12. Sensa Moralia et religiosa virorum saeculi 16. i. in singulos anni dies distributa. Posonii, 1805. — 13. Methodus gubernandi parochiam. Tyrnaviae, 1805. — 14. Statuta Peculiaria. Agriae, 1805. — 15. Statuta generalia. Agriae, 1806. — 16. Vetni való jó mag, jó földbe. Nagyszombat, 1806. — 17. Littera encyclica de dato 12. Febr. Agriae, 1806. — 18. Ankündigung über die Canonische Visitation. Erlau, 1806. — 19. A Krisztus követéséről négy könyv. Nagyszombat, 1807. — 20. Három beszéd. Eger, 1807. — 21. Encyclica et Statuta. Agriae, 1807." idézet: Kollányi Ferenc Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, 1900.