Sujánszky Antal 1869-1906

Életrajz

"Pesten született 1815. aug. 4-én. Tanulmányait szülővárosában és a pozsonyi Emericanumban végezte, később bölcseletet Nagyszombatban, teológiát pedig Bécsben hallgatott pazmanitaként. Fiatal kora miatt felszenteléséig két éven át Pesten az egyetemen jogi tanulmányokat folytatott. 1838. szept. 29-én pappá szentelik, ezután káplánként tevékenykedik Komáromban, 1840-től plébánosként Pest-Lipótvárosban, 1842-től a Várplébánián és 1854-től a Józsefvárosban. 1861-ben a kerületi esperesség ügyeit is ellátja. 1862-ben Szent Ágostonról elnevezett Szent Brigitta-szigeti c. prépost lesz. Később prímási főszentszéki bíró. Az esztergomi főkáptalan tagja 1869. jún. 12-én lesz, majd fokozatos előléptetés alapján 1878-tól sasvári, 1880-tól nógrádi, 1888-ban főszékesegyházi főesperes és még ebben az évben őr-, 1889-ben olvasókanonok és végül 1894- ben nagyprépost. A rezideálás kötelezettsége alól felmentve 1872-ben a bécsi Pazmaneum kormányzója lesz. 1886-ban pápai prelátusi címet, 1891-ben vovadrai c. püspökséget nyer. A reformkorban kezdte költői pályafutását és a neves Athenaeum közölte verseit. Aranymiséje alkalmából tisztelői válogatást adtak közre megjelent műveiből és ebben így írnak róla: „Vallásos és hazafias költeményei. . . méltán tisztelt nevet vívtak ki számára egyházi s valláserkölcsi irodalmunk terén“. (Szemelvények S. A. költeményeiből. Esztergom, 1888. IX. p.). Szerkesztette az őrangyal c. almanachot 1844—48 között, később a Katholikus Néplapot 1855—57 között. A Szent István Társulatnak tagja volt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Simor Könyvtár gyarapításában, az első katalógus cédulák leírásával és nyomtatott katalógus kiadásával. Esztergomban a bazilika Jézus Szíve oltárát márványból saját költségén készíttette el Kiss György szobrászművésszel. Esztergomban hunyt el 1906. aug. 13-án, életének 92., pappászentelésének 67. évében. A bazilika altemplomában temették el. Hagyatékából a kincstárra maradt mellkeresztje XVII. századi festett zománc boglárral, 3 miseruha és 2 infula. Az esztergomi belvárosi templomra hagyta Jézus Szíve és a Szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária szobrait. Szerkesztette a Kath. Néplapot 1855 —1857. Nevét különösen vallásos költeményei tették ismertté. Önálló művei: i. Örömdal V. Ferdinand király felgyógyulásakor. Esztergom, 1833. — 2. Kunszt József — neve ünnepére. Bécs, 1836. — 3. Örömvers, melylyel Főméltóságú herczeg Kopácsy József Magyarország prímását üdvözlé. Budán, 1839. — 4. A kereszténység védelme. Francziából. I. k. Pest, 1840. II. és III. k. Pest, 1844. — 5. Szent hangzatok. Fordítva. Pest, 1841, II. kiadás Pest, 1850, III. kiadás Pest, 1857. — 6. Minden bölcsesség kezdete az Úrnak félelme. Németből. Pest, 1843. — 7. Kalászát a legjelesb német katholikus hitszónokok egyházi beszédeiből. Pest, 1843. — 8. Kempis Tamás négy könyve. Pest, 1844. — 9. Vallásos és hazafiul költeményei. Pest, 1844, II. kiadás Pest, 1853. — 10. Egyházi beszéd. Buda, 1844., — 11. Őrangyal. Vallási almanach. 1844—1852 évf. — 12. Ajtatosság gyöngyei. Buda, 1846. — 13. Fényrajzok Jézus és az apostolok életéből. Lipcse, 1846, II. kiadás Lipcse, 1854. — 14. Schmid Kristóf ifjúsági iratai. 10 kötet. Pest, 1847 —1851. — 15. Tábori utasítás. Németből. Pest, 1849. — 16. Hit, remény és szeretet. Pest, 1851, II. kiadás, 1863. — 17. Nép-Szózatok. Fordította. Pest, 1853. — 18. Gróf Nádasdy S. Ferencz néhai kalocsai érsek. Pest, 1855. — 19. Egyházi beszéd sz. István Magyarország első apostoli királya ünnepén. Bécs, 1876. —- 20. Egyházi beszéd, melyet a nagyváradi 1. sz. székesegyház fölszentel- tetésének — százados évfordulati napján — tartott. Bécs, 1880. — 21. Cathalogus Bibliothecae Joannis Cardinalis Simor. Strigonii, 1887. — 22. Szemelvények Sujánszky Antal költeményeiből. Irt ezen felül számtalan értekezést, költeményt, cikket stb. különféle lapokba és folyóiratokba." (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)