Csernoch János 1888-1908

Életrajz

"A Nyitra megyei Szakolcán született 1852. jún. 18-án. Hittudományi stúdiumokat a Pazmaneum növendékeként végzett a bécsi egyetemen. 1874. nov. 18-án pappá szentelték, ezután 1876-ig felsőbb teológiai tanulmányokat folytat az Augustineumban, ahol teológiai doktorátusra tesz szert. Visszatérve Magyarországra, kápláni kinevezéssel Radosócra kerül 1876-ban, egy évvel később Budapestre a Krisztinavárosba, 1878-ban a Terézvárosba. A következő évtől hosszabb időt tölt Esztergomban: kezdetben a Hittudományi Főiskola biblikus professzora, majd 1880-ban prímási szertartó és levéltáros, 1882-ben Simor János titkára lesz. 1887-ben udvari kápláni kinevezésben részesül. Titkári kinevezésekor pápai kamarási címmel tüntetik ki. Prímási irodaigazgató 1888-tól 1897-ig. Az esztergomi főkáptalanban 1888. nov. 27-én mesterkanonoki stallumot nyer, és fokozatos előléptetés alapján 1898-ban nógrádi, 1905-ben főszékesegyházi főesperes és szentgyörgymezei prépost, végül 1906-ban őrkanonokságot ér el és szentistvánvári prépost lesz. 1890-ben Szűz Máriáról nevezett savniki apát, 1893-ban főszékesegyházi plébános. 1896-ban főegyházmegyei cenzori tisztséget lát el. 1900-ban prímási főszentszéki ülnök. Szakolca város küldöttjeként néppárti programmal vesz részt az 1901. és az 1905/06-os országgyűléseken. A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának tagja. 1908. jan. 12-én csanádi megyéspüspöki, innen 1911. márc. 8-án a kalocsai érseki székbe emelik és végül 1912. nov. 20-án esztergomi érsekké nevezik ki, így Magyarország hercegprímása és 1914-ben a bíbornoki kollégium tagja. Végrendeletében írja: „Kötelességeimet és hivatásomat mindig lelkiismeretesen iparkodtam teljesíteni. . . Mindig büszke voltam papságomra, megvédelmeztem minden támadással szemben, épültem buzgóságán és a hívek örök üdvének előmozdításáért kifejtett tevékenységén.“ (Circ. 1927. 33.) Nemeslel- kűségét bizonyította, hogy minden vagyonát és birtokát az esztergomi főegyházmegyére hagyta. Egyházkormányzatában mindig hű maradt jelmondatához: Tua luce dirige. Sírfelirata hirdeti a nagy főpapról: Pontificum decus, Ecclesiae robur, Patriae columen, tribus funestris lustris, mira rexit gregem prudentia, ingentique labore. Művei megjelentek az Új Magyar Sion, a Magyar Korona, a Tájékozó, a Religio, a Katholikus Szemle rovataiban. 1927. júl. 25-én hunyt el, életének 75,, papságának 52. püspökségének 20 prímásságának 15. évében. A bazilika kriptájában látható díszes síremléke. Munkái: 1. Szabadság és verseny az oktatásban. Bp. 1878. 2. A halottégetésről. Esztergom, 1887. 3. A zárdái élet czéljáról. Szentbeszéd. Esztergom, 1891. 4. Simor János szentbeszédei. Kiadta Cs. J. Esztergom, 1892. 5. Beszéd, melyet a Mihály orosz nagyherczeg nevét viselő 26. sz, cs. és kir. gyalogezredhez, annak ünnepélyes eskütétele alkalmából 1893. nov. 1-én intézett. Esztergom, 1893. 6. Nemzeti zsinat. Esztergom, 1896. 7. A Szent Benedek Rend érdemei a keresztényművelődés terjesztése körül. Esztergom, 1901. 8. Szent Pál Athénben. Esztergom, 1902. 9. A vallástalanság okai és következményei. Esztergom. 1903. 10. Népiskoláink jövője. Esztergom, 1906. 11. Az egyházi nevelés joga. Esztergom, 1907. 12. Episcopi Csanádiensis Litterae Pastorales. Temesvarini, 1908. 13. Beszéd 1909. máj. 23-án, midőn a Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek rendjét 50 éves magyarországi működése jubileuma alkalmával üdvözölte. Temesvár, 1909. 14. Pásztorlevelek, melyeket. . . kalocsa-bácsi. . . érseki székének elfoglalá- lásakor papságához és híveihez intézett. Kalocsa, 1911. 15. Főpásztori körlevél. . . érseki székének elfoglalásakor híveihez. Esztergom, 1913. (Németül és szlovákul is.) 16. Elnöki megnyitó beszéd a Szent István Társulat 55. közgyűlésén. Bp. 1914. 17. Egyház és háború. Bp. 1915. 18. Krisztus keresztje és a háború keresztje. Nagybőjti körlevél. Esztergom, 1915. 19. A koronázási hitlevelet szerkesztő országos küldöttség jelentése. 1916. H.n. 20. Zur Erinnerung an die feierliche Weihe des Personendampfers Franz Joseph I. durch Johann Kardinal Csemoch in Esztergom am 3. Juni 1916. (Fotóalbum) Esztergom, 1916. 21. A lelkierő a nemzetek igazi ereje. Esztergom, 1916. (Németül és szlovákul is.) 22. Krisztus keresztje borús napjaink világossága. Nagybőjti körlevél. Esztergom, 1917. 23. Kereszténység és világbéke. Esztergom, 1918. (Németül is.) 24. Klage des Kardinals Johannes Csemoch, Erzbischof von Esztergom .. . gegen die Tschechoslovakische Republik. Bp. (1923) 25. A Szent István Társulat jubiláris közgyűlése fennállásának 75. évfordulója alkalmából 1848—1923. Bp. 1923. 26. Katolikus kérdések. Beszédei a Szent István Társulat közgyűlésein 1911— 1924. Bp. 1924. 27. I primati 1‘Ungheria nelle relazione italo-ungheresi. Bp. 1924. Klny. Corvina. 28. Magyarország újjáépítésének kérdéséhez. Bethlen István—Cs. J. stb. 1924. 29. Székhelyi Majláth György emlékezete. Elnöki megnyitó beszéd a Szent István Társulat LXX. közgyűlésén, 1925. Bp. 1926. " (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)