Török Mihály 1930-1953

jelezve jobbra lent: Hangai Szabó
2024. Állapotleírás (Szakács Márton): A hordozó jó megtartású. A festékréteg jó megtartású, de lényegében a festmény teljes felületén zsugorodott, esztétikailag zavaró. Lakkozás egyenetlen, tisztítás időszerű. Keret: pergések figyelhetők meg az illesztések mentén, a lapolásoknál.
Életrajz
"A Bars megyei Garamújfaluban született 1870. jún. 10-én. A Pazmaneum növendékeként Bécsben végezte az egyetemen teológiai tanulmányait. 1893. szept. 21-én szentelték pappá. Ezután káplánként tevékenykedik Tót- megyeren, 1896-ban Sasvárott, 1897-ben Vittencen. A következő évben Budapestre helyezik hitoktatónak, 1899-ben káplán lesz a Rókus-plébánián, amely idő alatt orvosi ismeretekre tett szert és ennek alapján később a Medicina c. művét írta meg. 1905—35-ig Esztergomban a Hittudományi Főiskolán a lelkipásztorkodás-tant adja elő. 1908-ban a Vigilantia Bizottság tagja. 1920-ban pápai kamarási címmel tüntetik ki. Az esztergomi székeskáptalanban 1930. aug. 2-án lesz mesterkanonok, majd fokozatos előléptetéssel 1939-ben nógrádi, 1944-ben főszékesegyházi főesperes, 1947-ben őr-, 1951-ben az éneklőkanonokságig jut el. A káptalanban teológus kanonokként szerepelt. A Cenzúrabizottság elnöki tisztjét 1932—45 között tölti be. A Katolikus Lexikon munkatársa volt. Morális, pasztorális témájú írásai a Magyar Kultúrában és az Egyházi Lapokban jelentek meg. Tagja volt a Szent István Akadémiának. Esztergomban hunyt el 1953. máj. 9-én, életének 83., pappászentelésének 60. évében. Az esztergomi bazilika kriptájában temették el. Munkái: 1. A hitoktatás elmélete. Esztergom, 1910. 2. Ájtatosság könyve, összeállította T. M. Bp. 1921. 3. A katholikus hitelemzés alapvonalai. Esztergom, 1925. 4. Medicina et psychiatria pastoralis. 1—2. vol. Strigonii, 1928. 5. A magyar egyházpolitikai harc története az 1847—48-as pozsonyi ország- gyűléstől 1895-ig. Bp. " 1933.(Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)