Brühl József 1908-1931
jelezve jobbra lent: Buzna 1911
Buzna Sándor (Alexander) magyar és szlovák identitását is őrző festő pappászentelése után tanulta a festészetet Pesten, Bécsben, és Rómában. A főkáptalan képtárában 5 képet találunk tőle, melyeket 1905 és 1917 között készített.
Életrajz
"A Gömör megyei Jolsván született 1844. ápr. 13-án. Teológiai tanulmányait Esztergomban végezte a Hittudományi Főiskolán. Az 1870. aug. 2-án történt pappászentelése után Vedrődre helyezik káplánként. A következő évben az esztergomi főkáptalan prebendátusa, 1872 óta a Szent Anna beneficiátusa. Plébánosi kinevezést Ürményre kap 1879-ben. 1892-ben kisegítő kerületi esperes. 1898-ban az esztergomi szemináriumban vicerektor. 1906-ban tb. kanonoki címmel tüntetik ki. 1908. jan. 16-án az esztergomi káptalanban mesterkanonok és fokozatos előléptetés útján 1917-ben komáromi, 1924-ben főszékesegyházi főesperes és szentgyörgymezei prépost, 1930-ban őrkanonokságot nyer. 1915-ben a gyóntatókanonok szerepkörét tölti be. Kanonoki kinevezése után megkapja az Esztergom-belvárosi plébániát. Megkapja a bolgár király által adományozott Szent Sándor keresztet. 1922- ben casanovai c. apátsággal tüntetik ki. Esztergomban hunyt el 1931. jan. 5-én, életének 87., papságának 61. évében. A bazilika kriptájában temették el. Munkái: 1. Szentbeszéd Szent Adalbert püspök ápr. 13-án tartott. Esztergom, 1902. 2. * Bakács-kápolnai imakönyv. 1912." (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)