Fehér Gyula 1908-1943
jobb váll felett: Siola (?)
A kép megszületéséről az Esztergom című újság is tudósított 1908. évi utolsó számában: "Ajándék a főkáptalannak. Fehér Gyula dr. prelátus-kanonok e napokban megküldte a főkáptalannak szépen sikerült olajfestményü arcképét. A prelátus a képen a főkáptalan jelvényével és a Ferenc-József-lovagrend keresztjével van lefestve. A kép, melyet a párisi festészeti akadémia wieni fiókja festett fénykép után, a főkáptalani képtárba került. "
Életrajz
"A Pozsony megyei Nagyabonyban született 1858. márc. 30-án. Teológiai stúdiumait a bécsi egyetemen végezte a Pazmaneum növendékeként. 1880. aug. 16-án szentelték pappá, miközben felsőbb tanulmányokat folytatott az Augustineumban. Káplánként kerül Esztergomba, a Belvárosba, ahol ahol 1885-ben plébános lesz. 1885-től kezdve igazgatója az esztergomi belvárosi elemi iskolának, amelyről azonban 1915-ben lemond azzal az indokolással, hogy az iskola községi lett. Egyben 3 000 koronás alapítványt tett a szegénysorsú elemi iskolások számára. Közben, 1884-ben a Hittudományi Főiskolán a latin és görög nyelv tanára. 1885-ben pápai prelátusi címet kap. Az esztergomi székeskáptalanban 1908. jan. 16-án mesterkanonok lesz és fokozatos előléptetés révén 1920-ban honti főesperes, 1923-ban szentistvánvári prépost, végül 1929-ben a nagypréposti méltóságot éri el. Az első nagyprépost, akit az Apostoli Szentszék nevezett ki. 1892-ben királyi udvari kápláni címmel tüntetik ki. 1929-től Komárom és Esztergom ideiglenesen egyesített megyéknek ország- gyűlési képviselője és mint nagyprépost a felsőház tagja. Érdemei elismeréseként 1929-ben Magyarországért érdemrend II. osztályú keresztjével és Ferenc József-rend vitézi címével tüntették ki. A Szent Gyermekség Társulat igazgatója volt. A Népnevelők Egyesületének elnöki tisztségét töltötte be. Nagy érdemeket szerzett az esztergomi Orbán- kápolna megépítése körül, amely valószínűleg Belkovics Ferenc szentgyörgy- mezei lakos és szőlőbirtokos földműves által felállított Szent Orbán-szobor helyén épült. Esztergomban halt meg 1943. ápr. 24-én 85 évesen, papságának 63. esztendejében. Itt temették el a Jó Pásztor kápolna kriptájában. Munkái: 1. Szertartástan a népiskolák felsőbb osztályai használatára. Eger, 1894. 4. kiad. 2. Szentbeszéd Szent Adalbert ünnepén. Esztergom, 1895. 3. Jézus Szent Gyermekségének műve. (Szlovákul is). H. é. n." (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)