Kunszt József 1836-1852

Életrajz

"Született 1790 junius 28-án Árvamegye Zubrohlava nevű községében. Elvégezvén gimnáziumi tanulmányait Budán és Nagyszombatban, felvétetett az esztergomi főegyházmegye papnövendékei közé. Elöljárói 1807-ben előbb a pozsonyi Emericanumba, 1808-ban a bölcsészetre Nagyszombatba, 1810-ben pedig a theologiára a Pazmaneumba küldik. 1813-ban áldozárrá szenteltetvén, Drégely-Palánkra megy segédlelkésznek, ahol e minőségben 1814-ig működik, midőn nagybátyja, Kovalik János triburi vál. püspök és érseki helynök kinevezi levéltárnokká az érseki udvarhoz. 1816-ban szentszéki jegyzővé, majd 1820 november 1-jén a Pazmaneum alkormányzójává neveztetik ki. 1830 julius 17-én pozsonyi kanonokká, a következő évben a Pazmaneum kormányzójává, 1833-ban a B. Szűzről nevezett veszprémvölgyi czimzetes apáttá s 1836 ápril 20-án esztergomi kanonokká lett. A káptalanban a következő emelkedést érte meg: 1840 junius 12-én sasvári főesperessé és 1844 május 12-én szentistváni préposttá lépett elő. 1845-ben Kopácsy prímás érseki helynökké teszi s csak ekkor hagyja el Bécset, ahol ez ideig tartózkodott. Az ő kormányzósága alatt jött létre 1839-ben, a Pazmaneumban »az önképző magyar irodalmi iskola« mely 1848-ig fennállott. Kopácsy halála után káptalani helynökké választják meg, 1848-ban pedig V. Ferdinánd pharosi püspökké nevezi ki. 1850 május 30-án a kassai püspöki székre emeltetik és miután augusztus 25-én Esztergomban Scitovszky herczegprimás, Palugyay Imre nyitrai és Haulik György zágrábi püspökök által püspökké szenteltetik, október 4-én ünnepélyesén elfoglalja székét. Alig két év múlva azonban már a kalocsai érsekségre helyeztetik át 1852 május 15-én. Kalocsát rövid idő alatt úgyszólván ujjáteremti. Felépíti a székesegyházat, létrehozza a fiú- és leánynöveldét s emellett számtalan iskolát és jótékony intézetet állít fel egyházmegyéje területén. Tudományszeretetéről tesz tanúságot az a 10,000 forint is, amit a magyar tud. akadémiának juttatott. 1863-ban Kalocsán tartományi zsinatot tart s ugyanezen évben megüli áldozárságának 50. évfordulóját. Érdemeinek elismeréséül ő felsége v. b. t. tanácsossá nevezi ki, majd a sz. István- és Lipót-rend nagykeresztjével disziti fel s végre a királyi hétszemélyes tábla segédbirájává teszi. 1865 deczember elején elbúcsúzva híveitől, a pesti országgyűlésre utazik. Nem is sejti, hogy többé nem fogja viszontláthatni székhelyét. 1866 január 5-én szélhüdés éri s kioltja életét, amelyet igazán mindig az egyház és haza javára szentelt. Tetemeit Kalocsára szállították és a székesegyház sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Életében több mint 100,000 forintot adományozott jótékony czélokra. Végrendeletében is több kisebb-nagyobb hagyományt tesz iskolákra, zárdákra, egyletekre, szentmisékre, a szegények javára stb. Hagyatékának legnagyobb részéről pedig úgy rendelkezik, hogy annak felerészét a Kalocsán létesítendő s a jézustársasági atyák vezetésére bízandó gyermekszeminárium örökölje, a másik rész pedig mint alapítvány kezeltessék a kalocsai jézustársasági atyák és a szegény iskolanénék intézetében egyenlő számban nevelendő, szegényebb sorsú szülők gyermekeinek tartására és neveltetésére.
Nyomtatásban megjelent művei: 1. Wohlthätigkeit des christlichen Priesterthums für die gesammte Menschheit. Pressburg, (1816.) — 2. Sermo Pastoralis — occasione Canonicae suae in Sedem Episcopalem introductionis. Strigonii, (1850.) — 3. Kunszt József kassai megyés püspök körlevele. Kassa, 1850. — 4. Kunszt József kalocsai érsek körlevele. Kalocsa, 1852. — 5. Sermo pastoralis — occasione Canonicae suae in Sedem Archi-Episcopalem introductionis. Cas- soviae, (1852.) — 6. Josephi Kunszt Archiepiscopi Colocen- sis, vigore cujus pro recuperata Regni constitutione Eucharistica devotio celebranda. Pestini, 1867. idézet: Kollányi Ferenc Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, 1900.