Durguth József 1845 - 1872

Életrajz

"Született 1790 január 14-én, Nyitramegye Ürmény nevű községében. A bölcsészetet 1807-ben a sz. Istvánról nevezett nagyszombati papnevelőben, a theologiát 1811-ben a pesti központi szemináriumban elvégezvén, 1813-ig Boriban, a Bocskay-fiúk mellett- nevelősködött. Ezen időben szerezte meg magának a hittudományokból a tudori czimet is. Aldozárrá szenteltetett 1812 november 11-én. 1813-ban Sellyére küldetett kápláni minőségben, a következő évben pedig tanulmányi felügyelőnek neveztetett ki a Pazmanéumba. 1820-ban herczegprimási levéltárnok, 1825 ápril 24-én sellyei plébános, nemsokára ezután alesperes és a nagyszombati szentszék ülnöke lett. 1845 junius 2-án iktattatott be esztergomi kanonoknak és egyúttal megbizatott a presbyterium kormányzásával. 1853-ban sz. Gergelyről nevezett kalocsai, 1859-ben esztergomi apáttá, 1864-ben esztergomi helynökké, a következő évben pedig sioni felszentelt püspökké lett. Őszentsége házi főpapja és Scitovszky prímás halála után káptalani helynök volt. A káptalanban 1856 január 1-én honti főesperessé, 1861 január 16-án szenttamási, 1864 julius 2-án szentistváni, 1865 julius 1-én szentgyörgymezei préposttá és székesegyházi főesperessé, 1866 január 4-én őrkanonokká, 1869 julius 5-én olvasókanonokká és végre 1869 szeptember 15-én nagypréposttá lépett elő. Kortársai mint kiváló egyházjogászt ismerték és magasztalták, kinek tudását ritka módon egészítette ki a lankadatlan munkakedv, a fáradságot nem ismerő buzgalom, a lelkiismeretes pontosság és az egyház ügyének meleg szeretete. Rideg és zárkózott természet volt, aki nem szerette sem a feltűnést, sem pedig a kitüntetéseket; de az érdes külső alatt a legnemesebb, a legrésztvevőbb, a legérzékenyebb szivek egyike dobogott. Meghalt Esztergomban 1872 november 10 én. Végrendeletében vagyonáról úgy intézkedett, hogy a körülbelül 80000 forintra tehető hagyaték alapítványként kezeltessék, melynek évi kamatjait a szegény papok és az elhagyott, nyomort szenvedő özvegyek kapják. Még sellyei plébános korában egy magyar miseének-könyvet állított össze és adott ki. Körlevelein kívül egy értekezése is megjelent nyomtatásban a Magyar Sión 1867. évfolyamában ezzel a czimmel: Sellye." idézet: Kollányi Ferenc Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, 1900.