Zalka János 1860-1867

Életrajz

"Született Sopron- megye Veszkény községében, 1820 deczember 17-én; atyja József, anyja Pénzes Anna. Elemi iskoláit szülőföldjén, a gimnázium négy osztályát Győrött, az V. és VI. osztályt pedig Sopronban elvégezvén, 1838-ban felvétetett az esztergomi főegyházmegye papnövendékeinek sorába és a szent Imréről nevezett pozsonyi papnevelőbe küldetett. 1839-ben Nagyszombatban hallgatja a bölcsészetet, két év múlva pedig a Pazmaneumban a theologiát. 1846 január 15-én áldozárrá szenteltetvén, február 4-én Kőhidgyarmatra küldetett segédlelkésznek, de innen már 22-én Doroghra került, ahonnan november 5-én a bécsi Augustineumba ment a hittudori rangot megszerzendő. 1848 augusztus 21 -én a Pest-belvárosi plébánián nyert alkalmazást, mint káplán, 1849 október hó végével pedig Esztergomban az egyháztörténelem és jog tanárává s egyúttal tanulmányi felügyelővé lett. 1853 május 28-án a pesti egyetemen az egyháztörténelem tanárává, 1854 deczember 22-én a pápa őszentsége t. udvari káplánjává, i860 február 7-én esztergomi kanonokká és papneveldéi kormányzóvá neveztetett ki. Elnyerte a széplaki apátság czimét is, midőn ő felsége 1867 február 14-én a győri püspöki székre emelte, ahol most is áldásosán működik. Még 1867-ben pápai trónállóvá, római gróffá, 1876 julius 3-án pedig V. b. t. tanácsossá lett. 1892 május 5-én püspökké szenteltetésének 25., 1896 január 15-én pedig áldozárságának 50. évfordulóját ünnepelte meg. Egyike volt egész életén át azoknak, akiről roszat mondani soha még ellensége sem tudott, s a ki .mindenkor csak hivatásának élt. Főpásztori teendőinek végzésében úgyszólván nem ismeri a fáradságot. Összesen 35 templomot consecralt és benedicalt, amelyek közül ötöt teljesen a maga költségén építtetett; 240,000 hívőnél többet bérmált meg, 500 áldozárt szentelt fel. Épp ily kifogyhatatlan jótékonysága is. Templomokra, kápolnákra többet költött 200,000 forintnál, közoktatásügyi és közművelődési czélokra mintegy 280,000 forintot, közjótékonyságra 140,000, plébániákra 30,000, vagyis összesen körülbelül 780,000 forintot. És mindezt csak 1892-ig, püspöksége 25. évfordulójáig számítottuk. Szerkesztette a Kath. Néplapot 1849—1850., a Keresztény Naptár 1850—1854. évfolyamait, a Religiót stb. — Önálló művei: 1. Örömvers — midőn főméltóságú Kopácsy József — Pünkösd hava 28-án 1839. évbén érseki székébe ünnepélyes szertartással iktattatnék. Pozsony. —- 2. Alkalmi vers Altieri Lajos pápai bécsi követ távöztakor. — 3. Synopsis praelectionum ex historia ecclesiastica. Pestini, 1854. — 4. Emlékkönyv az esztergomi főtemplom 1856 augusztus hó 31. napján végbement felszentelésére. Pest, 1856. Németül 1857. — 5. Series chronologica Archi-Episcoporum Strigo- niensium. A Memoria Basilicae Strigon. ez. munkában — 106. 1.— 6. Emlékoszlop — Méltgs és Ft. Galánthai Fekete Mihály úr tiszteletére. Pest, 1857. — 7. Mária-czelli utitárs. Pest, 1857. — 8. Mária-czelli emlékkönyv. Pest, 1857. — 9. Mária-czelli liliomok. Pest, 1858. — 10. Magyarország prímásának aranyáldozata. Pest, 1859. — 11. Aranymisei koszorú. Pest, 1859. — I2· Szentek élete. Eger, 1859—1876.— 13. Allocutio — in Sedem Episcopalem introductionis die. Pestini, 1867. Ugyanez magyarul is. — 14. Főpásztori körlevél. Győr, 1871. ·— 15. Epistola pastoralis. Jaurini, 1873.— 16. Epistola Pastoralis. Jaurini, 1873. — 17. Epistola pastoralis. Budapestini, 1874. — 18. Főpásztori körlevél, Győr, 1877. — 19. Főpásztori körlevél. Győr, 1879. -— 20. Főpásztori körlevél. Győr, 1879. — 21. Főpásztori körlevél. Győr, 1880. — Irt ezenkívül számos czikket, értekezést stb. a Religio és Magyar Sión hasábjain." idézet: Kollányi Ferenc Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, 1900.