Majer István 1866-1893

Életrajz

"Született 1813 augusztus 15-én Nyitramegyében, Mocsonokon, hol atyja Mihály gazdatiszt volt; édes anyját Tillmann Antóniának hívták. Az elemi iskolákat Érsekújvárok, a gimnáziumot Esztergomban elvégezvén, 1828-ban felvétetett a főegyházmegye papnövendékei sorába. Nagyszombatban a bölcsészetet és theologiát, Pesten pedig a hazai törvényeket hallgatta, majd nevelő lett a Sennyeieknél 1836-ig, midőn augusztus 29-én Váczott áldozárrá szenteltetett. Október 9-én Muzslára küldetett segédlelkésznek, innen 1838 junius 12-én Esztergomba helyeztetett át; 1842 szeptember 17-én az érseki tanitóképzőintézet tanárává, 1849 október 27-én a m. kir. tud. egyetemen a paedagogiá helyettes tanárává, 1850 végével pedig Pest város összes elemi iskoláinak igazgatójává lett. 1857 február 26-án elnyerte a kürthi plébániát, majd 1866 ápril 26-án esztergomi kanonokká neveztetett ki. 1867 junius 25-én a harmadosztályú vaskorona-renddel tüntettetek ki; 1869 junius 12-én Esztergom melletti sz. Benedekről nevezett ez. apát, 1874 julius 3-án pápai praelatus lett. 1876 szeptember 12-én a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta meg 1877 ápril 14-én pedig a budapesti m. kir. tud. egyetem hittani kara a tiszteletbeli tudorok sorába iktatta. 1880 márczius 21-én stagni ez. püspök, 1884 junius havában érseki helynök, 1885 ápril 15-én örökös főrendiházi tag, 1891-ben pedig Simor halálával káptalani helynök lett. A káptalanban 1874 október 3-án hon ti főesperessé, 1884 augusztus 2-án szentgyörgymezei préposttá és székesegyházi főesperessé 1886 szeptember 4-én őrkanonokká, 1888 május 12-én éneklőkanonokká, november 27-én olvasókanonokká, és 1889 deczember 20-án nagypréposttá lépett elő. Kevés ember van az országban, kinek nevét többen ismerték volna, akit többen szerettek volna, mint őt. A jóságos tekintetű, mosolygó képű »István bácsi« régtől fogva legnépszerűbb alakja voll a főkáptalannak. Talán nem mindenki tartotta őt »nagy« embernek, de nagy érdemei, hasznos munkásságban eltöltőt! élete, kiváló egyéni tulajdonai előtt mindenki meghajolt. Tudott szeretni mindenkit s jóságos tudott lenni mindenki iránt; megtudta nyerni az embereket s tudott hatni reájuk Úgy is mint pap, úgy is mint hazafi, teljes lélekkel, a kői igényeit felismerő érzékkel, fáradhatlan buzgósággal hozta áldozatul a közjónak egész életét. Halálát, mely 81 éves korában, 1893. évi november 20-án következett be, fájlalta és veszteségnek tekintette mindenki, aki csak névleg is ismerte őt. Az Esztergom sz. kir. város határában lévő Nép. sz. János szoborra még életében 100 frtot, a sz. Ignáczról nevezett temetkezési egyletnek ugyanannyit, a kürthi iskolára 1000, a szentlélekieknek 500 forintot adományozott, Végrendeletében pedig a következő hagyományokat tette: az esztergomi sz. Anna-templomnak 100, az irgalmasnénék- nek 100, a városi kórházra 100, azon hat egyesületnek, amelyeknek elnöke volt 100—100, a jó Pásztorról nevezett kápolnának 150, a szenttamási iskolára 100, a szentgyörgymezei Miklósfy-kápolnára 100, ugyanitt sz. misékre 50, az érseki tanítóképző tápintézetének 300, a szentgyörgymezei apáczáknak 300, a vízivárosiaknak 100 forintot hagyott. Az irodalom terén is nagy tevékenységet fejtett ki. Naptárát 1856—1870. Ezen kívül számtalan czikket, elbeszélést, értekezést irt a napi sajtóban részint saját neve, részint »István bácsi«, részint »szives« álnév alatt. Önálló művei: i. A fölszentelt papok kettős tiszteletre méltók. Esztergom, 1838. —- 2. Vidor szóváltás kártyalapokra alkalmazva. Esztergom, 1840. — 3. Szózat, Kopácsy József Magyarország prímásához. Esztergom, 1842. — 4. Népneveléstan. Buda s. a. — 5. Színdarabok az ifjúság számára. Pest, 1846. — 6. Liturgika. Buda, 1847. — 7. A rézmetszészetnek műtana. Buda, 1847. — 8. Egészségtan a nép számára. Esztergom és Buda, 1847. — 9. A jó házigazda. Vácz, 1848. — 10. A magyar képezdék reformja. Esztergom, 1848. — 11. Az esztergomi honvédápoló társulat alapszabályai. Esztergom, 1848. — 12. Népszerű beszédek az év minden vasárnapjára. I.. kötet. Pest, 1849. Π. k. Pest, 1851. — 13. A jó és olcsó könyvkiadótársulat fametszvényei. Pest, 1850. — 14. A sz. kir. Pest városában létező reál és elemi tanodák 1830—1856. — 15. A pesti első bölcsőde megalakítása. Pest, 1852. — 16. Áz első pest-magyarországi bölcsőde alapszabályai. Pest, 1852. — 17. A bölcsőde. Pest, 1852. — 18. Die Créche. Pesth, 1852. — 19. Aranytanácsok vándorló mesterlegényeknek. Pest, 1852. — 20. Pestvárosi Josephinum. Pest, 1852. — 2i. Elsőévi jelentés az első pesti bölcsődéről. Pest, 1853. — 22. A. B. C. és olvasókönyv. Bécs, 1853. —· 23. Vezérkönyv az állat-, növény- és ásványtan oktatásában. Pest, 1854. — 24. István bácsi, a boldog családatya. Pest, 1854. — 25. Szivmivelő beszélgetések és színjátékok. Pest, 1855. — 26. Arany tanácsok szolgálók, dajkák számára. Pest, 1855. — 27. István bácsi arany tanácsai. Pest, 1856. — 28. A regélő István bácsi. Pest, 1857. —- 29. A szent keresztút. Pest, 1858. — 30. Milyen legyen a néptanító. Buda, 1858. — 31. Mikép intéztessék a növendékpapok képeztetése. Pest, 1859. ·—1 32. Udvardi kálvária könyv. Pest, i860. — 33. Imák sebesült harczosok vigasztalására. Esztergom, 1849 és 1868. — 34. Imák a hébeczi és besnyői bucsujárók számára. Pest, 1851 és 1855. — 35. A szemléleti tanmód az első oktatásnál. Pest, i860. ·— 36. A néptanodai jó irás. Pest, 1861. — 37. István bácsi aranytanácsai szolgák, kocsisok — számára. Pest, 1863. — 38. Ügyes Mari, a kis konyhakertésznő. Fordítva. Pest, 1863. II. kiadás, Pest, 1871. III. kiadás, Pest, 1878. — 39. Elnöki beszédek az esztergomi kisdedóvódában. Esztergom, 1868 —1884. — 40. Évi értesítés — az esztergomi sérült harczosokat segélyező-egylet esztergomi irodalmi egylet alapszabályai. Esztergom, 1868. — 42. Az esztergomi jótékony nőegylet alapszabályai. Esztergom, 1868. — 43. Évi értesítés az esztergomi nőegylet működéséről. Esztergom, 1869, 1870, 1871, 1872. — 44. A kereszt nekünk Isten ereje. Esztergom, 1871. — 45. Az esztergomi érseki főmegye papságának közműveltségre ható irodalmi működése. Észtergom, 1873. — 46. Szózat Rumy Károly György sírja felett. — 47. Rövid visszapillantás az eszter- gom járási kath. Tanitó-Égylet 12 évi működésére. Esztergom, 1882. — 48. Szózat az Esztergom sz. kir. városi bővített leányiskola megnyitása alkalmából. Esztergom, 1883. — 49. Szózat, melyet Esztergom kerek ez. Anna-templomá- ban Krisztus sz. szive oltárának fölszentelésekor mondott. Kalocsa, 1884. — 50. Ezer műkereszt. Bpest, 1884. — 51. Második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik ezer műkereszt. — 52. Hazafiul komoly szavak a főrendiház reformkérdésében. Budapest, 1884. —- 53. Emlékkönyv. — 54. Szózat a szentgyörgymezei kisdedóvóda és leányiskola megnyitása alkalmával. Esztergom, 1887. — 55. Sermo, quo Celsissimum ac Reverendissimum Dominum Claudium Franciscum Vaszary — salutavit. Strigonii, (1892.)" idézet: Kollányi Ferenc Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, 1900.