Dankó József 1868-1889

Életrajz

"Született Pozsonyban, 1829 január 16-án. Ugyanitt elvégezvén gimnáziumi tanulmányait, az 1843. évben felvétetett az esztergomi papnövendékek sorába. Miután egy évet a pozsonyi Emericanumban töltött, a bölcsészeire Nagyszombatba, a theologiára pedig a Pazmaneumba ment. Befejezvén tanulmányait, szerpappá avattatott és Nagyszombatba küldetett tanulmányi felügyelőnek az érseki konviktusba. 1852 január 27-én áldozárrá szenteltetvén az Augustineumba került, ahol 1854 november 11-én hittudori rangot nyert. 1854 szeptember 26-án a Pazmaneum tanulmányi felügyelője, 1856-ban a bécsi egyetemen segédtanár, 1857 augusztus 22-én rendes tanár, i860 junius 26-án udvari káplán s az Augustineum- ban tanulmányi igazgató, 1862/3-ban pedig a bécsi egyetemen a theologiai kar dékánja lett. 1864-ben esztergomi ez. kanonokká, 1866-ban pápai kamarássá és 1868 február 21-én esztergomi kanonokká neveztetett ki. Márczius 2-án meghozatott az esztergomi papnevelőintézet kormányzásával, s e minőségében 1874-ig ugyanitt a biblicumot is előadta. 1870 szeptember 29-én bélakuti ez. apáttá, 1874 julius 3-án pápai praelátussá, 1889-ben pozsonyi préposttá, 1890 május 19-én pristinai cz. püspökké lett kinevezve. A káptalanban 1874 október 3-án barsi főesperessé, 1886 szeptember 4-én szentgyörgymezei préposttá, 1888 május 12-én őrkanonokká, november 27-én éneklőkanonokká lépett elő. Mocsoktalan jellemű, önmaga iránt szigorú, főpapjai iránt odaadó hűségű, hazáját melegen szerető, kiváló tudományu, fáradhatatlan szorgalmú ember volt, aki a magyar névnek a külföldön is sok dicsőséget szerzett, a káptalannak pedig 21 éven át sok hasznos szolgálatot tett. Midőn 1874-ben betegeskedése miatt lemondott tanári állásáról, idejének legnagyobb részét utazásra, gyűjteményeinek gyarapítására s a műtörténelem tanulmányozására fordította. Pozsonyi lakásán egész múzeumot rendezett be, kivált a metszetek, a rézkarczok, miniatűr-festmények, ornamentikái remekek, könyvtár-jegyek, czimlapok, ritka nyomtatványok s általában a grafikai művészet és a nyomtatásnak időről-időre való fejlődését feltüntető dolgok, voltak itt nagy szakértelemmel és áldozatkészséggel egybegyűjtve. Meghalt Pozsonyban 1895 január 7-én. Irodalmi tevékenységéért a m. tud. Akadémia 1881 május 19-én levelező tagjai közé választotta. Számos értekezésein kívül önállóan a következő munkák jelentek meg tőle: i. Symbolae ad illustrandum Jonam. kéziratban. —· 2. Historia Revelationis. Vindobonae, 1862. és 1867. — 3. Hofbauer Kelemen Mária. Esztergom, 1865. — 4. Constitutiones Synodales Almae Ecclesiae Strigoniensis. Strigonii 1865. -- 5. Katholikus Lelki Kalauz. Bécs, 1866. — 6. De Sacra Scriptura ejusque Interpretatione Commentarius. 1867. — 7. Opus Historiae Revelationis.Vindobonae, 1867. — 8. Győrmegyei Sabariai vagyis pannonhalmi sz. Márton toursi sz. Mártonnak születéshelye. Esztergom, 1868. Németül Bécs, 1868. — 9. Ehrbar sei die Ehe in Allem. Gran, 1870. — 10. Magyar szertartási régiségek. Esztergom, 1872. Németül Wien, 1872. — ii. Joannes Sylvester Pannonius. Wien, 1871. — 12. Tiszteletes legyen mindenben a házasság. Esztergom, 1871. — 13. Triplex corona DiviJosephi. Strigonii, 1871. — 14. Lobyaschofski Xav. Ferencz. Esztergom, 1872. Németül Wien, 1868.— 15. Nicolaus Koper- nikuss vierhundert jähriger Geburtstag. 1873. — 16. Sanctitas et doctrina D. Thomae Aquinatis. Strigonii, 1874. — 17. Divum Hieronymum oppido Stridonis natum esse propugnat. Mo- guntiae, 1874. — 18. De ortu progressuque Capellae Bakácsia- nae. Strigonii, 1875. — 19. Vesperbilder Rafael Santi’s und Albrecht Dürer’s. Tübingen, 1878. — 20. Történelmi, műirodalmi és okmánytári részletek az esztergomi főegyház kincstárából. Esztergom, 1880. — 21. Dürer A. Fájdalmas férfiú. Budapest, 1881. Ugyanez németül is. — 22. Darikó József könyvornamen- tikai kiállítása. Bécs, (1882). Adalék ehhez Bécs, (1882).— 23. Monimentum quinquagenariorum Sacerdotii — Joannis Cardinalis Simor. Strigonii, 1886. — 24. Simor János — a tudományok és művészetek barátja. Emlékkönyv, 1886.— 25. A franczia könyvdísz a Renaissance korban. Bpest, 1886. — 26. Albrecht Dürer’s Glaubensbekentniss. Tübingen, 1888.— 27. Albrecht Dürer. Die vier Temperamente. Genf, 1888. — 28. Dankó Josephi alloquium quo die 24. Decembris 1888, Salutavit D. Carolum Bubla. Strigonii, 1889. — 29. Hosius Szaniszló bibomok és életrajzírói. Esztergom, 1889. — 30. Magyar egyházi bibliographiai érdekességek. Bpest, 1889. — 31. Vetus Hymnarium Ecclesiasticum Hungáriáé. Budapestini, 1893." idézet: Kollányi Ferenc Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, 1900.