Schopper György 1868-1872

Életrajz

"Született Budapesten, 1819 márczius 9-én, vagyonos kereskedő szülőktől. Miután Tatán és a fővárosban elvégezte a középiskolákat, két évig a pozsonyi Emericanumban volt, azután pedig a bölcsészeire Nagyszombatba, a theologiára a bécsi Pazmaneumba ment. Aldozárrá szenteltetvén, káplán volt Pozsonyban, majd 1846-ban a Pazmaneum tanulmányi felügyelőjévé, 1848-ban esztergomi theologiai tanárrá, 1855 február 22-én budapesti egyetemi tanárrá lett. 1860 márczius 4-én a hittani kar decanjává választatott meg, majd 1861 október 29-én prorectorrá, 1864-ben egyetemi rectorrá, 1866 ápril 26-án cz. esztergomi, s 1868 márczius 2-án valóságos esztergomi kanonokká neveztetett ki. 1870 szeptember 29-én elnyerte a királyhegyi apátság czimét s a Pazmaneum kormányzásával bízatott meg. 1872 február havában ő felsége a rozsnyói püspöki székre emelte őt. 1887-ben ötvenéves bölcsészettudori jubileuma alkalmával a budapesti egyetemi tanács tiszteletbeli tudori diplomával tüntette ki, a pápa pedig 1888-ban trónállójává és római gróffá tette. 1891-ben V. b. t. tanácsossá neveztetett ki. A liberális egyházpolitika legintranzigensebb ellenfele volt. Szókimondó, független, egyházának szabadságát mindenek felett féltő főpap. »Munkában, hitben, szeretetben gazdagon — Írja halála alkalmával egyik tisztelője — csak az Istenért, csak az Istennek élve járta meg élete ösvényét, hajthatatlan erős lélekkel munkálkodva a szivével egybeforrt katholikus egyháznak dicsőségén. Mint tudós csillaga volt a hittudományoknak, mint a toll munkása erős lélekkel vívta az igazak harczát, mint főpap szeretettel, igazságos szigorúsággal kormányozta egyházmegyéjét, mint a szeretet vallásának papja szerető lelkének áldásos melegével enyhítette a szenvedést. Volt ereje a hatalom jogtalan tilalma ellenére hirdetni a vatikáni zsinaton ünnepélyesen kimondott hitczikkelyt. És volt bátorsága megszenvedni az igazságért. Lelke nem kereste a har- czot, de ki sem tért előle. így emelte egyházmegyéjét a legjobban kormányzott megyék sorába.« Rozsnyón kórházat, árvaházat, gyermek-szemináriumot épített, az apáczáknak zárdát emelt 24000 forintnyi költséggel, 15000 forinton egy vasas fürdőt létesített és sajátjából ezreket fordított évenkint jótékony czélokra. Meghalt Rozsnyón, 1895 ápril 10-én és eltemettetett 17-én, az általa létesített Kósa-Schopper-intézet kápolnájában. Számos közleményein, czikkein kívül még a következő munkákat irta: 1. Emlékbeszéd, melyet néhai Márkfi Samu felett tartott. Budán, 1861. — 2. Beszéd, melyet a valódi tudomány főkellékeiről, a m. tudomány-egyetem újjáalakítása 85. évfordulati ünnepélyén mondott. Buda, 1865. — 3· A polgári házasság. Buda, 1868. — 4. Mily jelleggel bir vol- takép a magyar tudomány egyetem. Pest, 1868. — 5. Mi czélja lehet napjainkban egy általános közzsinatnak. Esztergom, 1869. — 6. Sermones pastorales. Pestini, 1872. — 7. Epist. Past. Rosnavien, 1872. — 8. Epist. Past, ope cujus Breve Apostolicum intuitu novi officii et novae missae de immaculata B. Mariae V. conceptione in sua Dioecesi publici- juris facit. Rosnaviae, 1872. — 9. Epist. Past, pro tempore Sacrae quadragesimae. Rosnaviae, 1872. — 10. Epist. Past, medio cujus Decreta Concilii Vaticani publicantur. Rosnaviae, 1872. — ii. Epist. Past, super aspersione aquae benedictae. Rosnaviae, 1872. — 12. Communitatis J. Comitatus Scepu- siensis litterae. Rosnaviae, 1873. — 13. Epist. Past, contra Ephemerides. Rosnaviae, 1874. — 14. Epist. Past, contra eos fulminata, qui asserunt, progenitam sobolem status prius, quam genitorum constituere proprietatem. Rosnaviae, 1875. — 15. Epist. Past, super indicto Jubilaeo. Rosnaviae, 1875. — 16. Epist. Past, contra idola moderni aevi. Rosnaviae, 1876. — 17. Epist. Past, super abusibus in publica SS. Sacramenti expositione compertis. Rosnaviae, 1880." idézet: Kollányi Ferenc Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, 1900.