Palásthy Pál 1871-1899

jelezve balra lent: fest. Paczka
2024. Állapotleírás (Szakács Márton): A hordozó jó megtartású. A festékréteg helyenként repedezett, zsugorodott, feltehetően festéstechnikai okokból. Tisztítás, feltárás időszerű. Keret: sérült, kopott, az illesztéseknél elvált, hiányos.
Életrajz
"Született Magyar-Izsépen, Zemplén megyében 1825 márczius 29-én. Felvétetvén a Kassa-egyházmegyei papnövendékek sorába, a pesti központi papnevelőben hallgatta a theologiát. Miután 1848 junius 10-én felszenteltetett, Bécsbe ment az Augustineumba, a hol hittudorrá avattatott. Azután káplán lett Sátoralja-Ujhelyt, majd a kassai papnevelő lelkiigazgatója, mig 1855 február 22-én a budapesti egyetemen az erkölcstan tanárává neveztetett ki. 1861 julius 25-én megválasztották a hittani kar decanjává. 1871 október 14-én esztergomi kanonokká, 1878 julius i-jén kávái cz. apáttá lett kinevezve. 1886 május 9-én sareptai püspökké szenteltetett, s mint ilyen az esztergomi érsek segédpüspöke volt. A káptalanban 1881 november 6-án nyitrai, 1888 november 27-én főszékesegyházi főesperessé, 1889 deczember 20-án éneklőkanonokká, 1894 február 13-án, olvasókanonokká lépett elő. Ünnepélyes aranymiséjét Palásthon, családja ősi fészkében 1898 julius 3-án tartotta meg abban a templomban, amelyet több mint 70,000 forinton emeltetett s amelyet előtte való napon maga szentelt fel. Ugyancsak Palásthon mintegy 7000 forintnyi költséggel iskolát építtetett. Meghalt Esztergomban, 1899 szeptember 24-én. Egész életén át azon volt, hogy munkásságával, tudásával, tollával, alapítványaival az egyház érdekeit szolgálja. Elveiben tántorithatlan, egyenes lelkű, szókimondó ember volt, aki széleskörű ismereteivel, erős ítéletével, kiváló szellemi képességeivel mindig büszkesége volt a káptalannak. Végrendeletében körülbelül fél millió forintot tevő vagyonáról akként intézkedett, hogy a néhány kisebb hagyomány levonása után fennmaradt óriási összeg kamatai, az esztergomi egyházmegye plébániáinak segélyezésére forditassanak mindaddig, mig a congrua-ügy rendezve nem lesz. Ezentúl pedig a főkáptalan azon tagjai részesedjenek ezekben, akik a délutáni officiumon jelen vannak. Szerkesztette a Religiót 1864—1868. Számos egyházi beszédet, czikket, bírálatot irt. Önállóan megjelent munkái: 1. Theologia morum catholica. Ratisbonae, 1861. — 2. Gyászbeszéd Fábry Ignácz kassai püspök temetése alkalmával. Pest, 1867. — 3· A polgári házasság. Pest, 1868. — 4. Pa- lásthyak. I. köt. Budapest, 1890., II. és III. köt. Budapest, 1891. Primási Egyházi Levéltár. Cat. 15. Zelliger 381. Magyar Sión 1898. évf." idézet: Kollányi Ferenc Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, 1900.