Pór Antal 1893-1911

jelezve balra lent: Mandausz János 1911. , jobbra lent: Kálóczy J. 1894
Az esztergomi kulturális életben nagy ismertséget vívott ki magának Por Antal, akinek a nevét mai napig köztér viseli a városban. A kép érdekessége, hogy kanonoki beiktatást követően megfestett képet utóbb, az ábrázolt személy halála után átfestette az Esztergomba települt győri fotográfus és festő.
2024. Állapotleírás (Szakács Márton): A hordozó jó megtartású. A festékréteg sérült bal oldalon, a háttérben. Lakkozás csak a ruha bizonyos részein figyelhető meg. Tisztítás, feltárás, esztétikai helyreállítás időszerű. Keret: hiányos díszítmények figyelhetők meg.
Életrajz
"Esztergomban született 1834. okt. 18-án. A teológiát Bécsben végezte el a Pazmaneum növendékeként. 1857. okt. 20-án történt felszentelése után Nagyszombatban az érseki főgimnázium tanárává nevezik ki. Esztergom—Belváros plébánosa lesz 1872-től, két év múlva a kerület esperese és egyúttal tanfelügyelője. A pápa titkos káplánjává nevezi ki 1874-ben. 1880-ban a pozsonyi társaskáptalan tagja lesz. 1886-ban elnyeri a Szent Henrikről nevezett c. apátságot. Az esztergomi főkáptalanban 1893. okt. 12-én mesterkanonok, majd előléptetéssel 1903-ban honti főesperes lesz. Esztergom városa országgyűlési képviselőnek választja meg 1875—81 között, azonban erről a szerepléséről később azt állítják, hogy nem volt rokonszenves politikus. Sokkal inkább „nagyszabású irodalmi férfi“-nak ismerik el, akit nem szabad köznapi mértékkel mérni. Történetíróként elsősorban Esztergom múltja kötötte le és az Anjou-kor specialistájának tartják. Baráti levelezést folytatott történelmi kérdésekben Ipolyi Arnolddal. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1892 után rendes tagjául választja meg. Tagja a Szent István Társulatnak, a Magyar Történelmi Társulatnak valamint a Heraldikai és Genealógiai Társulatnak. Több tanulmánya a Századok c. folyóiratban jelent meg. Aranymiséjét 1907-ben Esztergomban ünnepelte meg, és ebből az alkalomból a káptalan részére 50 000 koronás alapítványt tett. Végrendeletében szeretett szülővárosára 350 000 koronát hagyott azzal a céllal, hogy fiúárvaházát létesítsenek belőle. 1909-ben Nagy Lajos és Telegdi Csanád szobrát, a bazilika előtt álló Patrona Hungáriáé szobrot Maszlaghy Ferenccel együtt készíttetik el Kiss György művésszel. Az ő költségén készült a bronz húsvéti gyertyatartó. Élete utolsó évében Szénavárra megy gyógyulás céljából, ahol Csizmás Márton plébánosnak ajándékozza hálából préposti aranygyűrűjét és láncát kereszttel együtt. Esztergomban hunyt el 1911. szept. 8-án, életének 77., pappászentelésének 54. évében. A bazilika altemplomában temették el. Munkái: 1. Athén Perikies korában. Curtius után. Pest, 1868. 2. I. Frigyes császár viszonya Oroszlán Henrikhez. Buda, 1870. Klny. Orsz. Középisk. Tan. Tanáregylet Közi. 3. Hellas földirata és hellén államrégiségek. Pest, 1871. 4. Szent István király. Pest, 1871. 5. Róma története a nyugati birodalom elenyésztéig. Pest, 1871. 6. Hunyady János. Élet- és korrajz. Bp. 1873. 7. Egyházi beszéd . . . Szent István király ünnepén. Bp. 1873. 8. Aeneas Sylvius, II. Pius pápa. Élet- és korrajz. Bp. 1880. 9. Elnöki jelentés ... a Toldy-kör közgyűlésén. Pozsony, 1883. 10. Rónay Jáczint pozsonyi prépost. Életrajzi vázlat. Pozsony, 1885. 11. Érdekes per a XIV. századból. Pozsony, 1885. Klny. Pozsony vármegyei Rég. és Tört. Egylet Ért. 12. Ipolyi Arnold váradi püspök élete és munkái vázlata. Pozsony, 1886. 13. Ipolyi Arnold, a Magyar Történelmi Társulat elnökének emlékezete. Bp. 1887. Klny. Századok. 14. Gvadányi József, magyar lovas generális emlékezete. Pozsony, 1887. 15. Trencséni Csák Máté 1260—1321. Bp. 1888. 16. Habsburgi Ágnes magyar királyné és Erzsébet herczegasszony az Árpádház utolsó sarja. Bp. 1888. Klny. Kath. Szemle. 17. Lipóczi és Nekcsei Demeter és Sándor. Bp. 1890. Klny. Századok. 18. Csór Tamás királyi főajtónálló liptói és körösi főispán, csókakői, gesztesi és óbudai várnagy. Kolozsvár, 1890. Klny. Érd. Múz. Egylet. 19. Bánk-bán Melindája. Kolozsvár, 1890. Érd. Múz. Egylet. 20. Tóth Lőrincz, a kir. tárnokok és zászlótartók mestere 1328—1348. Bp. 1891. Klny. Századok. 21. Emlékbeszéd Rónay János Jáczint, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjáról. Bp. 1891. 22. Az Osl nemzetség története. Bp. 1891. Klny. Turul. 23. László erdélyi vajda 1291—1315. Kolozsvár, 1891. Klny. Érd. Múz. Egylet. 24. Nagy Lajos élete, 1326—1328. Bp. 1892. 25. Nagy Lajos magyar király viszonya Giannino franczia trónkövetelőhöz. Bp. 1892. 26. Az erdélyi vajdák sorozata a XIV. sz. végéig. Kolozsvár, 1893. Klny. Érd. Múz. Egylet. 27. Az Anjouk kora. Bp. 1894. Magyar Nemzet Története. III. k. 28. P. A.—Schönherr Gyula: Az Anjou-ház és örökösei 1301—1439. Bp. 1895. 29. Emlékbeszéd Dankó József levelező tagról. Bp. 1897. 30. Nagy Lajos litván hadjárata 1377-ben. Kolozsvár. 1899. Klny. Érd. Múz. Egylet. 31. Zách Felicián pöre. Kolozsvár, 1900. Klny. Századok. 32. Nagy Lajos a halicsi érsekség megalapítója. Kolozsvár, 1900. Klny. Kath. Szemle. 33. Boleszló herceg esztergomi érsek 1321—1328. Esztergom, 1900. 34. Nagy Lajos király Szövetkezése IV. Károly császár ellen 1362-ben. Bp. 1900. Klny. Századok. 35. Nagy Lajos király viszonya az aquiléjai pátriárkákhoz. Bp. 1900. 36. Magyar vonatkozású fali képek Runkelsteinben. Bp. 1900. (Németül is. 1901. Mitteilungen) 37. Erzsébet királyné aacheni zarándoklása 1357-ben. Bp. 1901. Klny. Századok. 38. István úr árvája. Erzsébet magyar hercegnő, Nagy Lajos magyar király unokahúga. Bp. 1901. Klny. Századok. 39. A magyar Anjouk igényei a lengyel trónra. Kolozsvár, 1902. Klny. Érd. Múz. Egylet.
40. A négy Miklós. Vásári M. Kont M., Geletfia M., Készéi M. Bp. 1902. Klny. Századok. 41. Magyar—lengyel érintkezés a XIV. században. Bp. 1903. Klny. Századok. 42. A magyar Anjouk lengyel krónikása Czarnkovi János. Kolozsvár, 1904. 43. Készéi Miklós. Bp. 1905. 44. A világ történelme. Szerkesztette Endrei Zoltán. 3. köt. P. A. Bp. 1906. 45. Anjouk és Wittelsbachok. Nagy Lajos második követsége IV. Károly császár ellen. Bp. 1907. Klny. Századok. 46. De Surdis II. János esztergomi érsek. Bp. 1907. 47. Neszmélyi Miklós Nagy Lajos király tanítója. Bp. 1907. Klny. Kath. Szemle. 48. Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja. Bp. 1909. Klny. Századok. 49. Pecséttani apróságok. Bp. 1909. Klny. Turul. 50. Az esztergom-várbeli Szent István első vértanúról nevezett prépostság története. Bp. 1909." (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)