Szalay József 1967-1977
jelezve jobbra lent: Lantos S | 944
A festmény még a kanonoki idő előtt készült, amikor még a varsányi káplán volt Szalay József. Csak jóval később lett a káptalan tagja.
2024. Állapotleírás (Szakács Márton): A hordozó jó megtartású, a nyaknál egy benyomódással. Festékréteg jó megtartású, lakkozás erősen megsárgult. A festmény felülete szennyezett, feltárása, tisztítása időszerű. Keret: ép, jó megtartású.
Életrajz
"Sopron megyében, Szárföldön született 1913. márc. 30-án. Teológiai tanulmányait az esztergomi Hittudományi Főiskolán végezte a szeminárium növendékeként. 1938-ban jún. 19-én szentelték pappá. Ezután kápláni kinevezéssel Rimócon működik, 1941-ben kisegítő plébánoshelyettes Barton. 1942—48 között kihelyezett káplán Varsányban. Elévülhetetlen érdeme a varsányi plébánia megszervezése a hívek odaadó lelkesedésétől támogatva. 1948-ban a plébániai rangra emeléskor Varsány első plébánosa lesz. 1959-től Szécsényben ugyancsak plébánosként tevékenykedik és 1962-ben e kerületnek kerületi esperese. Az esztergomi főkáptalanban 1967. jan. 24-én lesz mesterkanonok és fokozatos előléptetéssel 1977-ben szenttamáshegyi préposti stallumba kerül. Kanonoki kinevezése után átmenetileg megbízatást kap a budapesti Szent Kereszt-plébánia vezetésére, amelyet két évig lát el, miután felmentették a rezideálás kötelezettsége alól. 1969-ben visszatérve Esztergomba, a Simor Papi Otthon igazgatójává nevezik ki. A Nógrád megyei papi békebizottság elnöke volt. Lelkipásztorkodása idején a hívek ragaszkodását tapasztalta, ők a készséges, mosolygó papi személyiséget tisztelték benne. Kitűnő szónoki képessége csak növelte híveinek iránta tanúsított szeretetét. Esztergomban hunyt el, 1977. jún. 10-én, életének 64., pappászentelésének 39. esztendejében. Az esztergomi bazilika sírboltjában temették el." (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)