Witz Béla 1944-1962

Életrajz

"A Bács-Bodrog megyei Zablyán született 1889. febr. 28-án. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte el a Pazmaneum növendékeként. Felszentelése 1912. júl. 14-én történt. Ezután kápláni kinevezést kap Kőhídgyarmatra. 1913-tól kezdve hosszú éveken át Budapesten tevékenykedik mint hittanár különböző állami gimnáziumokban (1915. IX. kerület; 1918. I. kerület; 1920. VI. kerület; 1921. X. kerület). 1914—18 között a Katholikus Patronage Egyesület házi kápláni tisztjét is betölti. A pápa 1926-ban kamarási címmel tünteti ki. 1935-ben a budapesti bazilikában helyettes, a következő évben kinevezett plébános lesz. 1938-ban elnyeri a Boldog Margitról nevezett dömösi c. prépostságot. 1944-ben az udvari és várplébánia plébánosa és egyúttal a Szent Jobb őre. Ugyanezen évben a Budapesti Érseki Helynökség vikáriusává nevezik ki. Az esztergomi főkáptalanban 1944. máj. 20-án mesterkanonok lesz és fokozatos előléptetés útján 1951-ben főszékesegyházi főesperes és 1954-ben a komáromi főesperességig jut el. Mint kanonok, megkapja a rezideálás alóli felmentését, hogy a fővároshoz kötődő helynöki tisztséget elláthassa. 1950-ben véglegesen Esztergomba költözködik, ahol 1951-ben provikárius lesz. Közben, érseki biztosként intézi a nyugdíjügyeket. 1956 végétől 1957. febr. 9-ig, Endrey Mihály speciális delegátus kinevezéséig Esztergomban vikárius generálisként vezeti a főegyházmegyét. Budapesti tartózkodása idején a Kisegítő Kápolna Egyesület elnöki tisztsé­gét látta el. A Rákócziánum Egyesület tagjai között tartja számon. Érdemeiért a Vöröskereszt jelvénnyel tüntették ki. Az ifjúság iránti szeretete nyilvánult meg a cserkészmozgalomban folytatott tevékenységében, hiszen a Magyar Cserkész Szövetség elnöke volt. Feljegyzik róla, hogy sok fiatalt anyagilag is segélyezett. A cserkész mozgalmon keresztül mély barátság fűzte Teleki Pálhoz. A Szent István bazilika Historia domusában figyelemre méltó jellemzést írt a tragikus sosrsú miniszterelnökről, akinek temetésén az egyházi szertartást is végezte. Kiegyensúlyozott egyéniségének köszönhető, hogy az egyházmegyét viharos években is „higgadt bölcsességgel“ vezette. Végrendeletében így ír: „Én nem akarok és nem is akarhatok mást, mint amit az Egyház akar.“ (Circ. 1962. 31.) Esztergomban hunyt el 1962. jún. 13-án, életének 74., felszentelésének 49. évében. A bazilika kriptájában temették el. Munkái: 1. Cserkészkönyv a cserkészéletre készülő fiúk számára. Irta Temesi Győző. Bevezette W. B. Bp. 1926. 2. Olasz Péter: A katolikus cserkész praktikus vallási ismeretei. W. B. előszavával. Bp. 1930. 3. A Szent István bazilika. Bp. 1938. 4. Emélkbeszéd gróf Teleki Pál sírjánál. Bp. 1942. 5. Emlékbeszéd gróf Teleki Pál sírjánál halálának kétéves évfordulóján. Bp. 1943. 6. „Emlékezzünk Telekire!“ Bp. 1943. 7. Teleki vallásossága. Bp. 1943." (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)