Horváth Ferenc 1903-1924
Jelezve balra lent: Buzna Sándor | 1906
Buzna Sándor (Alexander) magyar és szlovák identitását is őrző festő pappászentelése után tanulta a festészetet Pesten, Bécsben, és Rómában. A főkáptalan képtárában 5 képet találunk tőle, melyeket 1905 és 1917 között készített.
Életrajz
"Frankón, Burgenland-i városban született 1851. okt. 16-án. Középiskoláit Kőszegen, Sopronban és Esztergomban végezte. Hittudományok elsajátítására Rómába küldik, ahol a Collegium Germanico-Hungaricum növendéke. Rómában szentelték pappá 1877. máj. 26-án. 1878-ban káplán Pozsony- Virágvölgyben. 1879-ben Esztergomban a Hittudományi Főiskolának latin és német nyelvi tanára, 1882-től pedig a kánonjogé és egyháztörténeté. 1892-ben pápai kamarási címmel tüntetik ki. Az esztergomi főkáptalanban 1903. jún. 28-án mesterkanonok, és fokozatos előléptetéssel 1916-ban sasvári, 1921-ben főszékesegyházi főesperes és szent- györgymezei prépost lesz. Mint kanonok, 1903-ban az esztergomi szemináriumban rektor. 1907-ben kazári c. apátságot kap. 1916-ban a főegyházmegyei cenzúrabizottság elnöke. Egy időben a Magyar Sión társszerkesztője volt. Esztergomban hunyt el 1924. máj. 18-án, életének 73., pappászentelésének 47. évében. A bazilika kriptájában nyugszik." (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)