Okolicsányi János 1709-1734

Életrajz

"Régi nemes családból származott; atyja János uradalmi felügyelő, anyja Turánszky Zsófia volt. 1697-ben a Pazmaneumban találjuk őt; 1698 — 1700-ig Rómában folytatja tanulmányait a Collegium-germanico-hungaricumban és az intézet évkönyvei szerint kiválóan szorgalmas növendék volt. Visszatérte után 1701 — 1703-ig plébános Felső-Szeli-ben, ahonnan Szeredre megy át. 1709 ápril 20-án tagjává lesz , a pozsonyi káptalannak, ahol egészen az olvasókanonokságig emelkedik. Ez időtájt lesz bélai apáttá is. 1709 márczius 20-án iktattatik be stallumába mint esztergomi kanonok, 1710 julius 24-én pedig gömöri főesperessé lép elő. Ugyanezen évben a sz. Istvánról nevezett papnevelő intézet rectorává és a királyi tábla tagjává neveztetik ki. 1719 február 6-án olvasókanonok, 1723-ban a hétszemélyes tábla ülnöke és novii cz. püspök lesz. 1727 junius 6-án lemondván az olvasókanonokságról, a szentistváni prépostságot és a lekéri apátságot nyeri el. Széplakon is volt egy ideig, mint a káptalani javak praefectusa. 1734 október 13-án a király a váradi püspökséget adományozza neki. E méltóságában azonban alig két éven át működött, mert már 1736 november 21-én elhalálozott Püspökiben, életének 63. évében; eltemettetett Váradon a ferenezrendiek templomában. A lekéri templom s a Szentháromság tiszteletére felszentelt nagyszombati egyház felépíttetése az ő bőkezűségét hirdeti; ugyanő nagyobbitotta meg a váradi gymnasiumot is és jelentékeny összeggel gyarapította a sz. Imréről nevezett pozsonyi papnevelő alapítványát." idézet: Kollányi Ferenc Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, 1900.