Kondé Miklós 1773-1800

Életrajz

"Született Újfalun, Dunaszerdahely mellett, 1730-ban; atyja Gáspár. Gimnáziumi tanulmányait a pozsonyi Emericanumban, a bölcsészetet és theologiát Nagyszombatban végezte, a generalis papnevelőben, az 1749—1756. évek alatt. Ugyanitt lett 1751-ben a bölcsészetből baccalaureussá, 1752-ben pedig magisterré. 1754-ben segédlelkésznek rendeltetik Szerdahelyre, 1757 február 20-án pedig elnyeri a csötörtöki plébániát, ahonnan 1758 márczius 6-án Felbaárra megy át, ahol a plébánia felépítése az ő fáradozásainak köszönhető. Itt működött 1765-ig, midőn deczember hóban szepesi kanonokká, majd schavniki apáttá neveztetett ki. 1772-ben Bécsbe megy, mint a Pazmaneum igazgatója. 1773 márczius i-jén lesz tagjává az esztergomi káptalannak, ahol 1777 ápril 14-én honti, s 1780 február 24-én sasvári főesperessé lép elő. Tagja volt a királyi ítélőtáblának. 1792 deczember 9-én Batthyáni prímás Pesten belgrádi püspökké szenteli és mint ilyent segédpüspökévé teszi. 1799-ben a széküresedés idején, mint káptalani helynök viszi az egyházmegye ügyeit. 1800 augusztus 16-án a nagyváradi püspöki székre emeltetik, melyet a következő év ápril 21 -én foglalt el. Ő kezdette meg a püspöki könyvtár rendeztetését és díszítését. Ugyancsak ő tette kényelmesen járhatóvá a főszékesegyház-hoz vezető utat, minek folytán ezt később is sok időn át Kondé-útnak nevezték. A székesegyház mellett új papnevelőintézet építését tervezte, de ennek kivitelében 1802 deczember 17-én bekövetkezett-halála megakadályozta. Országgyűlési beszédjeit kiadta 1795-ben." idézet: Kollányi Ferenc Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, 1900.