Walter Gyula 1896-1929

jelezve jobbra lent: M Németh
Walter Gyula 1882-től igen aktív életet élt Esztergomban, a könyvtáros volt, tanár, majd érseki titkár és irodaigazgató. Számos műve jelent meg nyomtatásban, köztük a Simor János érsek emlékezet című kötet. A káptalani rangsor csúcsára is eljutott, amikor 1921-ben nagyprépost lett és Csernoch János érsek halálával káptalani helynöki feladatokat is ellátott. Az utolsó királykoronázáskor ő vitte az apostoli keresztet Boldog IV. Károly előtt. A kép festője ugyanaz a művész, akinek a káptalan főszékesegyházi kápolnájának a falképeit is köszönhetjük.
2024. Állapotleírás (Szakács Márton): A hordozó és a festékréteg is jó megtartású. A festmény felülete foltos, ez zavarja az esztétikai megjelenést.
Keret: jó megtartású, ép.
Életrajz
"Selmecbányán született 1855. febr. 17-én. Bölcseletet Esztergomban, teológiát Bécsben végzett pazmanitaként. 1877. dec. 22-én szentelték pappá. Ezután kisegítő Börzsönyben, a következő évben káplán Komáromban és egyidejűleg nevelő Szapáry Gyula pénzügyminiszter gyermekeinél. 1881-ben áthelyezik Érsekújvárra, innen pedig hitoktatónak Esztergomba. 1882-ben a tanítóképző tanára, 1884-től a Hittudományi Főiskola pedagógia és hittanára. Vaszary Kolos prímás 1893-ban titkárává, 1897-ben a kancellária igazgatójává nevezi ki és ekkor az elemi iskolák főfelügyeletét is rábízzák. Az esztergomi főkáptalannak 1896. szept. l9-e óta tagja mint mesterkanonok, majd fokozatos előléptetés útján 1906-ban sasvári, 1916-ban főszékesegyházi főesperes és még ez évben őr-, 1917-ben éneklőkanonok és végül 1921-ben nagypréposti kinevezést kap. 1898-ban a Megváltóról nevezett szerfeli c. apátságot megkapja. 1908-ban ozerói választott püspök lesz. 1907-ben a rezideálás kötelezettsége alól felmentve Budapesten a Központi Szeminárium rektori tisztségét tölti be 1911-ig. Csernoch János érsek halálával 1927-ben káptalani helynökké választják meg. 1928-ban Serédi Jusztinián prímás esztergomi általános helynöknek nevezi ki. 1886—89 között a Katolikus Hitoktatás c. lap főmunkatársa, 1908-ban a Szent László Társulat főegyházmegyei igazgatója és egy időben a Magyar Sión szerkesztője. Cikkei jelentek meg az Esztergom c. hetilapban. 1916-ban IV. Károly királlyá koronázásán részt vett. A szertartások rendezésével szerzett különösebb érdemeiért a Vaskoronarend II. osztályú keresztjét kapta meg. 1917-ben ünnepelte pappászentelésének 40. évfordulóját és ebből az alkalomból 10 000 koronás alapítványt tett az esztergomi szegények és aggok házára. Az egyházkormányzatban töltött hosszú évei alatt nemeslelkűnek ismerték. Az erények gyakorlásában példát adott másoknak. Munkájában fáradtságot nem ismert és utolsó leheletéig dolgozott. Esztergomban hunyt el, 1929. jún. 30-án, életének 75., pappászentelésének 52. évében. Serédi Jusztinián prímás temette a bazilika kriptájában.
Munkái: 1. Lelki harmat. Esztergom, 1884. 2. A népiskola és az egészségügy. Esztergom, 1885. 3. Jubielumi emlékfüzér. Majer István irodalmi műveinek jegyzéke 1835— 1885. Esztergom, 1885. 4. Üdvözlégy Mária. Imakönyv. Esztergom, 1886. 5. Zádori János élete. Esztergom, 1888. 6. Szent beszéd . . . Esztergom város fogadalmi ünnepeinek másfél százados évfordulóján. Esztergom, 1890. 7. Emléksorok az Esztergom-vízivárosi zárdatemplomban emelt új főoltár felszentelése ünnepén. Esztergom, 1890. 8. Simor János bíbomok hercegprímás emlékezete. Esztergom, 1891. 9. Szentbeszéd első mise alkalmával. Esztergom, 1891. 10. Az északi határon. Karczolatok Lubló-Füred életéről. Esztergom, 1893. 11. XIII. Leó és a társadalom. Esztergom, 1893. 12. Szentbeszéd az 1893. évi halottak estéjén. Esztergom, 1893. 13. Szentbeszéd Szent István első apostoli magyar király ünnepén ... a budavári Mátyás-templomban. Esztergom, 1894. 14. Majer István emléke. Bp. 1894. Klny. Religio-Vallás. 15. Képek a hazai ellenreformáció mozgalmaiból a XVII. sz. végén. Esztergom, 1896. 16. Szentbeszéd az 1897. évi Szent Szilveszter estén az esztergomi főszékesegyházban mondott. Esztergom, 1898. 17. Emlék-szavak. A feledhetetlen Erzsébet királyné szomorú elhunyta alkalmából. Esztergom, 1898. 18. Beszéd szó nélkül. Felolvasva az Esztergomi Katholikus Körben. Esztergom, 1898. 19. Knauz Nándor. Emlékbeszéd. Esztergom, 1899. 20. Szentbeszéd nagypéntekre. Bp. 1900. 21. Ünnepi beszéd a katolicizmus kilencszázados emléke alkalmából. Esztergom, 1900. 22. Gondolatok a háttérben. Esztergom, 1900. 23. Az iskolai munka és pihenés. Bp. 1901. 24. A képzelet csapongásai. Esztergom, 1901. 25. Szentbeszéd a Szent Benedek-rend hazánkban történt megtelepedésének kilencszázados évfordulójára. Esztergom, 1901. 26. Egyházi beszéd Székhelyi Majláth Béla és rezentlani h. Kaas Erzsiké esküvőjénél. Bp. 1901. 27. Mócsy—Petrovácz—Walter: Deutsches Lesebuch für die IV. Kl. der kath. Volkschsulen. Bp. 1901. 28. Búcsú-szavak. A kát. tanítók Rómába induló zarándoklatához Budapesten. Esztergom, 1902. 29. Az esztergomi egyházmegye nyugdíj ügye. Esztergom, 1903. 30. Karácsony a művészetben. Esztergom, 1903. 31. Egyházi beszéd. Az esztergomi érseki nőnevelő intézet Mária-kongregá- ciójának zászlószentelése alkalmával. Esztergom, 1904. 32. Egyházi beszéd. Tatovics Kálmán a Szent Sír-rend lovag keresztjével történt kitüntetése alkalmával Ipolyságon. Esztergom, 1904. 33. Szentbeszéd. Főmagasságú és főtisztelendő Vaszary Kolos áldozárrá szentelésének félszázados fordulója alkalmával. Esztergom, 1905. 34. Jubileumi beszéd. Az esztergomi Kath. Kör házavatásának tizedik évfordulója alkalmából. Esztergom, 1906. 35. Az ifjúsághoz. Esztergom, 1907. 36. I. Napóleon és a klasszikusok. Bp. 1907. Klny. Kath. Szemle. 37. A pedagógia és a bölcselet. Bp. 1907. 38. A trón és az oltár. Szent István napi beszéd. Esztergom, 1907. 39. Beszéd a budapesti papnevelő intézet kormányzói hivatalának elfoglalása alkalmával. Esztergom, 1907. 40. Mócsy—Petrovácz—Walter: Negyedik olvasókönyv a kath. elemi leányiskolák IV. oszt. számára. Bp. 1907. 41. Szent Ágoston hitoktatói működése. Bp. 1908. 42. Az Országos Kath. Tanítói Segélyalap érdekében. Beszéd. Bp. 1908. 43. Beszéd az esztergomi megyei kerületi munkásbiztosító pénztár által 1911. dec. 26-án tartott arckép-leleplezési ünnepélyén. Esztergom, 1911. 44. Az assumptionisták alkotása Párisban. Esztergom, 1912. 45. Horn Emil: Szent Erzsébet befolyása a társadalomra. Fordította W. Gy. Esztergom, 1914. 46. Bizalom és kitartás. Esztergom, 1915. 47. Megnyitó az Orsz. Kath. Tanítói Segélyalap 1915. okt. 30-án Esztergomban tartott közgyűlésen. Esztergom, 1915. 48. Pöstyénben. Esztergom, 1916. 49. Mócsy—Petrovácz—Walter: Drittes Lesebuch für die III. Kl. der kato- lischen Volksschulen. Bp. 1922. 3. Aufl. 50. Mócsy—Petrovácz—Walter: Negyedik olvasókönyv a kath. elemi fiúiskolák 4. osztálya számára. Bp. 1922. 9. kiad. 51. Mócsy—Petrovácz—Walter: ötödik olvasókönyv az osztott kath. elemi iskolák V. és VI. oszt. számára. Bp. 1922. 8. kiad. 52. Bogisich Mihály emléke. Kath. Szemle. 1923. 53. Mócsy—Petrovácz—Walter: Második olvasókönyv a kath. elemi népiskolák II. oszt. számára. Bp. 1925. 15. kiad. 54. Dr. Serédi Jusztinián hercegprímás esztergomi érsek. Esztergom, 1928. Klny. Esztergom Évlapjai." (Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985)